• Az irodalom történetéből számos esetet lehet említeni arra, hogy valamely nem várt szélsőséges időjárási jelenség minden előzetes emberi számítást felülírva gyökeres változást képes előidézni az események sorában. A Trójába hajózni szándékozó görög sereg veszteglése Auliszban, ill. Odysseus majdani bolyongása, hajótörése(i) két példa arra, hogy a szelek nemkívánatos mértékű jelenléte hogyan befolyásolja az eseményeket, bőséges anyagot szolgáltatva a vihar, a szelek mindent fölkavarni képes erejéről írni (költeni) kész szerzőknek.
    Előadásomban egy szélsőséges időjárási forma, a vihar jelentőségéről fogok beszélni. A viharnak nem az irodalmi (mitológiai) cselekményt befolyásoló képességére helyezem a hangsúlyt, hanem arra, hogy a vihar mozzanata egy irodalmi műben – szerencsés esetben – miképpen lehet a filológus segítségére az adott mű datálása vagy egyéb, a műre vonatkozó filológiai kutatások során.
    Előadásom témája Vörösmarty Mihály A vén cigány című költeményének részletes vizsgálata és összeolvasása Shakespeare Lear királya viharjelenetével. A vén cigány viharképei és (a Vörösmarty által fordított) Lear király viharjelenete összevetése „megerősíti” azt a filológiai tényekből ismert életrajzi mozzanatot, hogy Vörösmarty A vén cigányt a Lear fordítása közben írta. A vihar („zivatar”) poétikai funkciójának feltárásával, illetőleg A vén cigány és a Lear király „összeolvasásával” arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy miért a vihar jelenti a poétikai centrumot, vagy még inkább: poétikai erőteret mind A vén cigányban és a Lear királyban? Az előadásban ki fogok térni A vén cigányból „kihallható” zenei megszerkesztettségre is.